Néha, ha nagyon bölcsek akarunk lenni más emberekkel kapcsolatban, muszáj álszentnek és kétszínűnek lennünk. Na, én pont ilyen voltam a cikk megírása közben, amely feldolgozza a 18 legidegesítőbb alakot az internetes társkeresőkön. Magadra ismersz néha? Ne aggódj, mindannyian hibáztunk már. A javulás felé vezető út pedig mindig a felismeréssel kezdődik.

„Képed van még?”

Bár a profilján nincsen egy árva képe sem, ettől függetlenül úgy érzi, teljesen jogosan kérhet képet tőled, aki 3-4 rendes felvételt is feltöltött a profiljába. Extrán jó, ha a képkérést már az első üzenetben elintézi, természetesen a köszönés igényesen módszeres kihagyásával. Persze ennek is van egy másik fokozata…

„Ez a kép van. Akkor neked van még?”

…Amikor olyan képet csatolnak, amin nem látszik semmi, vagy pedig éppen hogy túl sok látszik. Ergó vagy küld egy fotót, ami homályos, sálat és napszemüveget visel rajta, vagyis az arcáról semmi érdemleges információt nem nyerünk. Esetleg rögtön túl sok információval lát el minket. Például az arcát nem ismerjük meg, de egy teljesen más szervét nagyon is.

„Ezek csak képek”

Imádjuk az olyan romantikus lovagokat, akik a nevükben és profilszövegükben is kiemelten hangsúlyozzák, hogy csak és kizárólag komoly kapcsolat érdekli őket, de eközben a fotóikon maximum fehérneműt viselnek… vagy azt sem. Mindezt olyan pózzal, amin még egy pornószínész is elpirulna. Persze a sértődés garantált a szex téma felvetésénél, hiszen a „kúrj szét” pózok csak a képeknek szólnak. Ezek pedig csak képek.

„Így többen néznek meg.”

Állapota szerint szexet keres, ám a magáról szóló leírásban nyilvánvalóvá teszi, hogy kapcsolat érdekli, ha a szegény ember fia pedig a szex lehetőségéről érdeklődik, sértődötten vonul vissza. Mert ő csak azért rakta ki szexként az állapotot, mert úgy többen nézik meg. Nyilvánvalóan csak azok nézik majd mondjuk, akik szexet keresnek, de ez mellékes…. Mióta lett a társkeresőkön is rendszer ez az alternatív lájkgyűjtés?

Bunkópityu

Jelzi, hogy bejössz neki. Neked is bejön ő. Elkezdtek beszélgetni. Ő pedig valami hihetetlen bunkó modorban ráz le, figyelembe sem véve azt, hogy miután ő kezdte az ismerkedést, éppen forgórúgást ad a logika tökét megcélozva.

A pálforduló srác

Sajnos nem mindenki jöhet be mindenkinek, ez egy ilyen szomorú világ. Valaki ezt elfogadja, valaki láthatóan egyáltalán nem. Például azok nem, akik dicséretekkel teli közeledésük után egy elegáns „A büdös kurva anyád, nem is jössz be te csicska” mondattal reagálnak arra a jámbor kijelentésedre, miszerint más az eseted. Jó tanács: ne írj nekik vissza. Ne nevezd prostituáltnak az anyjukat. Értelmetlen. Pont, mint ők.

A sablonszöveges

Alapvetően nem szereti az internet népe a hosszú írásokat, főleg akkor nem, ha azokat idegenektől kapjuk. Nem csak olvasni nem szeretjük őket, de alapvetően megírni sem. Ezért nagyon gyanús a 30 soros levél, ami nem csak a benne lévő nagyon erőltetett jópofaság és izzadtságszag miatt kínos, hanem azért is, mert az ember fia nettó három másodperc alatt rájön, hogy egy mindenkinek elküldött copypaste irodalmi alkotásról van szó. Szóval három éve próbáltál kreatív lenni és most várod, hogy megtérüljön? Nem fog.

A nagy fehér űr

Miért küldenek az emberek olyan képeket, amik óriási nagy fehér téglalapok és a sarkukon ott van róluk az icipici kép, ami az egész „alkotásnak” körülbelül 15 százalékát foglalja el? Miért nem vágják körbe csak a képet? Miért hagyják meg a vágólapot? Egyáltalán hogyan születnek ezek a képek? Miért, miért, miért?

„Sexelünk?”

A szex egy magyarosodott szó. Ez azt jelenti, hogy egy Akadémia által elfogadott magyar szó, amit úgy ejtünk, ahogy írunk, ergó nem sex, hanem szex. Nem sexelünk, hanem szexelünk. Ha s-sel írod, nem tudsz helyesen írni. Butának és hülyének tűnsz, ráadásul nem is néz ki jól. Ne írd s-sel. Köszönöm. Szívesen.

Aki nem is ott él, ahol

Pedig minden olyan szépen kezdődött! Ő bejött neked, te bejöttél neki, nagyon tetszik, nagyon értelmes, nagyon okos. Most már kicsit kíváncsi vagy arra, hogy a város melyik környékén él. Aztán nyakszorongatást kiváltó lazasággal leírja, hogy amúgy 300 kilométerrel arrébb lakik, ezt a helyet csak úgy bejelölte. Aha. Tudunk egy desztinációt, ahova elmehetsz, de nem írjuk le. De nem a városunk betűjével kezdődik. Kivéve, ha például pécsi vagy paksi vagy.

„Fizetek”

És ezt már az első üzenetben kijelenti. Bár még némileg jobb, mint amikor átlátszóan, titokzatosan úgy írják magukat körbe, hogy „gáláns.” Szóval. Ne fizess. Nem vagyok kurva.

Nyűgözz le!

Bár a legtöbbünk megelégszik annyival egy hétköznapi beszélgetés során, ha simán köszönünk neki és megkérdezzük, hogy mi a helyzet, vannak, akik szerint az ismerkedés ennél egy sokkal komplikáltabb dolog. Hercegnők, királykisasszonyok, dívák, akik elvárják, hogy már az első mondattal lenyűgözd őket – hiszen őket le kell nyűgözni, ők igazán valakik – az egyszerű köszönésre pedig elvből megsértődnek. Elárulunk valamit. A világtörténelem legnagyobb társalgásai mind-mind köszönéssel kezdődtek.

Want your bad romance!

Véletlenül használtunk pont Gaga-idézetet, mielőtt a little monsterek támadást indítanak, de be kell valljuk, Gaga dalszövegének használata profilleírásként épp olyan rossz döntés mint bármelyik popdíváét vagy együttesét használni. Egyrészt roppant klisés – ezért vicces már csak azért is, hogy sokszor ők közben a különleges „Nyűgözz le” típusok – másrészt gondoljuk végig, hogy mit is akarsz vele üzenni. Biztosan nem azt, amiről éppen az a néhány szó szól. Ha pedig olyan lelki mélységekben érzed magad, amit már csak egy dalszöveg tud leírni, akkor nem vagy semmilyen lelki mélységben. És az amúgy sem ide való. Summa summarum, dalszöveg nem profilba való.

GucciBoy88 és DiorHommer92

Tudjuk, hogy imádod lapozgatni azt az egy darab Vogue-ot, amit két éve vettél. Hogy imádod azt a csajt az interneten, aki mindennap posztol outfitet, csak most nem jut eszedbe a neve. És azt is tudjuk, hogy többször voltál már a RetRockban és hogy élsz-halsz a H&M-ért. De hidd el, azt is tudjuk, hogy a világnak egy nagyon pici százaléka engedheti meg magának a nevedben fellelhető márkákat és aki meg is engedheti, az nem írja ki a profilnevébe. Tudjuk jól, hogy nincs Gucci cuccod.

Micsoda outfit a próbafülkében!

…És azt is tudjuk, hogy amit a próbafülkében fotóztál, azt nem vetted meg. De azt látjuk, hogy jól áll. Vagyis állna. Állna. Állna!

Micsoda higiénia!

Bár egy jó oldala mindenképpen van a próbafülkés képeknek, mégpedig az, hogy ott legalább – többnyire – tiszta a tükör. Egy jó tanács: mielőtt egy szál alsóneműben mutatnád meg a világnak a tested, vagy dobnál csókot egy csücsörítő képpel a többieknek, legalább mosd le a vízkövet a tükörről vagy rakd el anyut melltartóit a háttérből.

A szószátyár

Én is grafomán vagyok. Sokszor nem tudom mi a határ az írásban, de azért legalább próbálkozom. És ha sokat is írok, azt a jó helyen teszem. Például cikkben. Vagy szépirodalomban. Vagy egyetemi beadandóban. De nem egy párkeresős profilon. Nagyon irigyellek, hogy 150 sorban tudsz magadról nyilatkozni, de egyrészt senki nem fogja elolvasni, másrészt pedig ha valaki el is olvassa, már mindent tudni fog rólad – ergo a beszélgetés, ami az ismerkedésen alapszik három kérdés után el fog sorvadni. De legalább mindenki tudja, hogy állsz a bulizással, mint témával és mi a kedvenc színed.

Világbéke.

Ne légy önző, oszd meg másokkal is: